A tél komoly kihívás elé állítja a túrázás rajongóit. Hogy a gyakran súlyos mínuszokkal gazdagított, farkasordító hidegben is érdemes legyen útra kelni, a természetjárók is inkább azokat a helyszíneket részesítik előnyben, amelyek látványa ezekben a hónapokban eltér a megszokottól. Összeállításunkban az ő igényeiket igyekeztünk szem előtt tartani.

TOKAJ-HEGYALJA

Habár legtöbbünknek Tokajról a bor jut az eszünkbe, érdemes más szempontból is megvizsgálni a környéket. A havas vagy éppen jeges táj feledhetetlen élményt nyújt, amelyet legjobban a Finánc-dombi kilátóból lehet megcsodálni. Ha szerencsénk van, és tiszta időben járunk itt, akár 15 km-re is ellátni: fagyos időben esély van arra is, hogy a Bodrog és a Tisza zajlásában gyönyörködjünk. Kötelező látnivaló még a Nagykopasz-hegy és az Aranyosi-völgy is. Az előbbi különleges állat- és növényvilágáról is nevezetes (télen nem találkozunk vele, de jó tudni, hogy a gyapjas őszirózsa csak itt található meg az országban), míg az utóbbi esetében a kijelölt családi piknikhelyek lehetnek csábítóak. A természeti látnivalók mellett persze ne feledkezzünk meg a helyi borokról sem: előzetes bejelentkezés után a közeli Mád és Rátka környéken birtoklátogatáson és dűlőtúrákon ízlelhetjük meg őket, de aki a hagyományos városnézést kedveli, annak még Tokajból sem kell kimozdulnia: elég végig menni a hídtól jobbra eső utcák valamelyikén, s figyelni a tájékoztató táblákat.

NAGY-HIDEG-HEGY – BÖRZSÖNY

A téli Börzsöny igazi paradicsom azoknak, akik kedvelik a magányt. A Pilishez vagy a Mátrához viszonyítva kevés számú túraútvonala garantálja a meghittséget. Négy, talaj- és geológiai szerkezetileg jól elkülönített régiója (Észak-, Dél- és Nyugat-Börzsöny, valamint a Magas-Börzsöny) mindegyike tartogat izgalmas felfedezni valókat. A legelszántabbak a Börzsöny legmagasabb csúcsát, a 938 méter magas Csóványost szokták célba venni, de a kényelmesebbeknek vagy a kisgyermekkel érkezőknek inkább a valamivel alacsonyabb Nagy-Hideg-hegyet ajánljuk (864 méter). Királyrétről startolva (amelyet a Kismarosról induló, télen csak hétvégente közlekedő erdei vasúttal érhetünk el) több, eltérő nehézségi fokozatú út közül választhatunk. A szerencsések láthatják a hazánkban természetben csak itt előforduló hiúz nyomait, de az utóbbi években volt példa elkóborolt medvék és farkasok megpillantására is. Kemence apró falva elsősorban azoknak ajánlott, akik síelni is szeretnének: itt ugyanis kicsi, ám emiatt nagyon családias sípálya várja őket.

FÜZÉR VÁRA – ZEMPLÉNI-HEGYSÉG

Ha a Börzsönynél nagyobb kihívásra vágynánk, keressük fel a Zemplént, ahol kötelező látnivaló Magyarország legészakibb vára, Füzér. Télen egyfajta kalandtúrának is felfogható a kirándulás (szigorúan téli gumival induljunk csak neki!), amely a 350 méteres tengerszint feletti magasságával ugyan nem tűnik hatalmas hegynek, de a hazai viszonyok között bizony felér egy mini Himalájával. A 2008 óta Magyarország természeti csodája címmel is büszkélkedő épület látványa meglepetést okozhat, hiszen alakja és elhelyezkedése éppen olyan, mintha egy kalandfilmben szerepelne. Létezéséről a 13. század óta tudunk (pontos építésének ideje ismeretlen), de az évszázadok alatt lerobbant várat csak 1977-ben kezdték el feltárni, majd a rendszerváltás környéken felújítani. A rekonstrukció első fázisát 2015-ben fejezték be: ennek eredménye a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya felújítása. A munkálatok még folynak, így az épület a következő évtizedekben is okozhat még meglepetéseket a kíváncsi látogatóknak.

LILLAFÜRED – BÜKK

Füzér várához hasonlóan varázslatos szépségű a Bükk keleti völgyében található Lillafüred is. Legtöbben a méltán híres és látványos Palotaszállót és a környékbeli barlangokat szokták felkeresni, de télen az igazi látványosság a Függőkertből is jól látható vízesés, amely Magyarország legmagasabb szabadesésű vízesése. Igazi mínuszok idejen a Szinva patak táplálta zuhatag befagy, és ilyenkor mágnesként vonzza a turistákat. A természeti csoda kifejezés sajnos nem illik rá, ugyanis ebben a formájában mesterséges létesítmény: a Palotaszálló építése idején hozták létre a patak elterelésével. Mindez azonban semmit nem von le szépségéből. A vízesést megunva betérhetünk a Palotaszálló wellness központjába, ahol uszoda, élménymedence és szauna is szolgálja az ellazulásunkat. Ha másfajta szórakozásra vágynánk, akkor a világritkaságnak számító mésztufa Anna-barlang a jó választás számunkra vagy a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, a gyógyhatásáról is ismert Szent István barlang.

DOBOGÓKŐ – VISEGRÁDI-HEGYSÉG

A téli Magyarország egyértelműen kihagyhatatlan helyszíne – különösen, ha havazott – Dobogókő. A gyakran a Pilis szívének vagy éppen a Föld szívcsakrájának is nevezett Dobogókő sajátos hangulatú hely. Jól kiépített és télen is könnyen megközelíthető autóút vezet a parkolóhoz, ahonnan mindenki az igényeinek megfelelően tehet egy rövid sétát (Rezső körút, kb. 1 km; Zsivány körút, kb. 2 km), egy közepesen nehéz kirándulást (Thirring-körút, 2,5 km a sárga jelzésen) vagy egy kifejezetten nehéz túrát (Nagyboldogasszony körút, 4 km jelzés nélküli ösvényen). Amíg a család kirándul, addig a kényelmesebbek bevethetik magukat a menedékházak valamelyikébe egy pohár forraltborra.

ŐRSÉGI NEMZETI PARK

Az Őrség talán hazánk egyik legizgalmasabb nemzeti parkja: sokszínűsége és különleges települései a táj szépségei iránt kevéssé érzékeny túrázókat is elvarázsolják. A Dunántúl és az Alpok átmeneti éghajlati zónájában fekvő terület ún. szubalpin klímájú. A dombságon áthaladva egyaránt találkozhatunk patakokkal, mesterségesen kialakított tavakkal, hagyományőző falvakkal. A helyiek a honfoglaláskori magyarok egyenes leszármazottainak tartják magukat, akik ezer éve őrzik a tájat és a földet. Leginkább erdőben túrázhatunk, de – az időjárási viszonyok függvényében – érdemes egy falutúrát is bevállalni, ahol a zegzugos és nehezen megközelíthető falvakban megcsodálhatjuk a helyre jellemző településszerkezetet. A lapos, vízgyűjtő területektől védett magaslatokon álló egykori őrállók adták a régió

nevét, az Őrséget is. Feladatuk a nyugati határok védelme volt. Télen a hideg miatt elsősorban egy körutat javaslunk, vagy a számos tanösvény (Áfonyás, Fürge Cselle, Hársas-tó, Rába-menti stb.) valamelyikének bejárását. Az ösvények járhatóságáról és az aktuális megközelítésről mindenképpen érdeklődjünk a nemzeti park valamelyik elérhetőségén.

SÁSTÓ

Az ország legmagasabban (507 méter) fekvő tavát kanyargós szerpentinen lehet elérni. Első hallásra talán csak az eredetileg olajfúrótoronynak szánt kilátó tűnik érdekesnek, de ne felejtsük el, hogy az átlagosan alig egy méter mélységű tó a hidegben korcsolyapályaként működik. A jégpáncél meglétéről érdemes előre tájékozódni, különben könnyen hoppon maradhatunk, és korcsolyánkat a vállunkra vetve elszánt horgászokkal találkozhatunk.

A helyi tanösvény bejárása is némi előzetes utánajárást igényel: a turisztikai központ elérhetőségét a neten megtaláljuk, érdemes e-mailben vagy telefonon érdeklődni a megközelítés lehetőségeiről. Maga a tanösvény nemcsak gyakorlott túrázóknak, de akár babakocsival közlekedőknek is elérhető. Ez alól kivételt képez a 15 állomásból álló ösvény utolsó stációja, a Farkas-kúti forrás, amelyet 50 méter szintkülönbséggel, sziklás terepen kell megközelíteni. Ha ezek után sem fáradtunk el, a helyi kalandpark területén lévő téli-nyári bobpályán kapcsolódhatunk ki.