A síelés hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ugyanakkor számos sérülésveszélyt is magában rejt, amelyek nagy részét megfelelő felkészüléssel és körültekintéssel elkerülhetjük. Hogy hogyan, az az alábbiakból kiderül.

1. Készítsük fel testünket a síszezonra!

  • Azoknak, akik soha vagy ritkán nem sportolnak, jobban kell vigyázniuk magukra síeléskor: izmaik és csontjaik sérülékenyebbek, egy kisebb esés is húzódással járhat, és reflexeik is lassabbak, kevésbé megbízhatóak. Számukra nagyon fontos a síelés előtti szárazedzés, amely általános kondíció-, nyúlékonyság és rugalmasságfejlesztést foglal magában.
  • A súlyfelesleggel rendelkezők szintén veszélyeztetettek, hiszen a nagyobb súlyból adódóan az esés is nagyobb, a következménye pedig súlyosabb lehet. Számukra is ajánlott az előzetes edzés, a sípályán pedig a fokozott körültekintés.

 

2. Sítudásunknak megfelelő úticélt válasszunk!

Kezdő síelőként olyan helyre menjünk, amely a tudásszintünknek megfelelő pályákkal rendelkezik. A szezonalitásra is érdemes odafigyelni: a főszezon karácsonytól március közepéig tart, amelyen belül a legzsúfoltabb a február, mert a legtöbb iskolában erre a hónapra esik a síszünet. Ha kezdők vagyunk, a december és a január a legideálisabb a gyakorlásra.

 

3. Tartsuk karban felszerelésünket! Ennek a legfontosabb elemei:

  • Kötésbeállítás

A kötések feladata, hogy ne csak a sícipőt rögzítsék a lécre, hanem nagy esésnél engedjék leesni azt. Ha a kötés nincs megfelelően beállítva, a léc indokolatlanul is leválhat vagy esésnél sem old le. Ezért a sítúra előtt vigyük el léceinket síszervizbe vagy szakműhelybe, ahol tökéletesen be tudják állítani a kötéseket.

  • Sílécek karbantartása

Rontja a sílécek irányíthatóságát, ha a sítalp karcolt vagy kopott, ezért a szervizekben időnként érdemes felújíttatni azt.

  • Sícipő

 Vásárláskor vagy kölcsönzéskor igyekezzünk kiválasztani a tökéletes méretet.

 A túl nagy sícipő is okozhat balesetet, ha a láb nem kapcsolódik elég szorosan hozzá, míg a túl kicsi a cipő lábfájást és figyelemkihagyást eredményezhet.

 

4. Gondoskodjuk a megfelelő ruházatról és kiegészítőkről!

Legyen meleg, vízhatlan, kényelmes és lehetőleg több rétegű síruhánk, amelyben könnyen tudunk mozogni. Viseljünk sísapkát és bukósisakot éppúgy, mint kesztyűt, sálat és fényvédő szemüveget! Jól jöhet a gerinc- és fenékvédő is, különösen, ha kezdők vagyunk, mert ezek csökkenthetik az esések hatását. Az ajakápolókrémről és a magas faktorszámú arcvédő krémről se feledkezzünk meg!

 

5. Melegítsünk be, mielőtt síelni kezdünk!

Síeléskor a sokszorosára ugrik izmaink oxigénigénye, és szervezetünknek időre van szüksége ahhoz, hogy az izmok hajszálerei kitáguljanak, és veszély esetén megfelelően működjenek. Éppen ezért érdemes 5-10 perces bemelegítő tornát végezni, mielőtt felcsatoljuk léceinket, amely során megnyújtjuk, átmozgatjuk izmainkat és ízületeinket. Az első két lecsúszáskor pedig még kerüljük a meredekebb pályaszakaszokat!

 

6. Első nap még hagyjuk ki a nehéz pályákat!

Ugyanaz a hosszúságú síelés ugyanis lényegesen nagyobb fáradtságot vált ki az első napon, mint a későbbieken, ami nyomán lassulnak a reflexek, és a szokásos mozdulat-beidegződések sem feltétlenül működnek.

 

7. Figyeljünk a sebességünkre!

Akár autózáskor, síeléskor is alapszabály, hogy sebességünket a pályaviszonyoknak, tudásunknak és reflexeink állapotának megfelelően kell megválasztanunk. Általánosságban kijelenthető, hogy a sebesség növekedésével hatványozottan nő a veszélyes esések kockázata. Az óvatos síelés ezt jelenti, hogy nem gyorsulunk fel a számunkra már veszélyes sebességre, biztosan és gyorsan le tudunk fékezni vagy meg tudunk állni, amikor az szükséges.

 

8. Óvatosan a hüttézéssel és a kialvatlansággal!

Bármennyire is vonzó a hidegben a forraltbor, az alkohol jelentősen ronthatja ítélőképességünket, és még a rutinos síelők is könnyebben szenvedhetnek balesetet. Ugyanez a helyzet az éjszakai bulizás utáni kialvatlansággal: fáradtan lassabban reagálunk, és ezen a helyzeten a kávé sem feltétlenül segít.

 

9. Tartsuk be a sípálya szabályait!

  • A síbalesetek jelentős része oda vezethető vissza, hogy valaki nem oda néz éppen, amerre halad. Alapszabály, hogy síelés közben az előttünk lévőkre és a pályára figyeljünk, a körbenézést és integetést pedig hagyjuk akkora, amikor már megálltunk.
  • Mindig annak kell lassítania, fékeznie és kikerülnie a másikat, aki felülről közelít!
  • Ha elindulunk, felfelé is körül kell néznünk.
  • Senki nem síelhet olyan tempóban és olyan módon, hogy az a többieket veszélyeztesse!
  • A követési távolság a pályaviszonyoktól függően 6-20 méter, kivéve az oktatóval gyakorló csoportokat, ahol ez a távolság kisebb is lehet.
  • Nehezen belátható kanyarokban, bukkanók után nem szabad ácsorogni!
  • A gyalogosan vagy sível való felmenetel a pálya szélén történjen. A középső, széles rész a lefelé siklóké.
  • Bukáskor mielőbb el kell hagyni a pálya középső részét! Ha ez nem lehetséges, keresztbe szúrt botokkal, sílécekkel kell jelezni a balesetet a föntről közeledőknek!
  • A ratrak vagyis a hótaposó gép veszélyes, ezért a balesetek elkerülése érdekében 4 méteren belül nem szabad őket megközelíteni!

 

10. Tanuljuk meg szabályosan használni a sífelvonót!

Valamennyi típusú sífelvonó használatához szükség van némi tapasztalatra, amelyet legkönnyebben a gyerekpályákon lévő felvonóknál szerezhetünk meg. A teljesen kezdők számára a minimális gyakorlottság megszerzéséig nem javasolt a liftezés. A könnyebb, laposabb liftek balesetmentes használatához minimum egy-két nap gyakorlás, a nehezebb, meredekebb lifthez négy-hat nap gyakorlás szükséges.

 

11. Válasszunk a tudásszintünknek megfelelő pályát!

Leginkább a kezdők és kevésbé gyakorlottak számára rejt kockázatot, ha nem a tudásszintjüknek megfelelő pályára kerülnek. Gyakran előfordul, hogy egy pálya könnyű szakasszal indul, és csak később derül ki, hogy meredekebb részei is vannak. Ha valaki úgy érzi, hogy egyre nehezebben irányítja léceit, váltson lassabb tempóra, ha pedig már a fékezés is nehézségekbe ütközik, álljon meg, és a síléceit lecsatolva gyalog tegye meg a problémás szakaszt! Kezdőknek és haladóknak is a legfontosabb szabály, hogy ne síeljenek olyan pályán, illetve olyan körülmények között, ahol nem kaphatnak gyorsan segítséget, ha bajba kerülnek.

 

12. Vegyük figyelembe az időjárási viszonyokat!

Sűrű havazásban, ködben könnyen eltévedhetünk, még akkor is, ha amúgy ismerjük a terepet, ezért ilyen körülmények között inkább maradjunk a jól ismert, sokak által használt útvonalakon!

 

Bármivel utaztok, minden négyzetcentiméter számít: okosan és jól pakolj, különben felesleges holmik foglalják majd a helyet.

Flectorin

Próbálja ki az új Flectorin tapaszt, amely egyedülálló kettős kombinációjának (a diklofenak hatóanyagnak és a heparin segédanyagnak) köszönhetően kiemelkedően hatásosan csillapítja a fájdalmat, gyulladáscsökkentő hatású, és csökkenti a duzzanatot (ödémát).
A vény nélkül kapható tapaszok közül egyedül a Flectorin rendelkezik 24 órás hatással, ezért elég naponta egyszer felhelyezni!
A Flectorin tapasz az ízületek, ínak és ínszalagok akut, kisebb fájdalommal járó panaszainak helyi tüneti kezelésére alkalmazható 16 éves kortól.

Flectorin
24h
  • Kiemelkedő fájdalomcsillapítás
  • Látványos duzzanat csökkentés
  • Az egyetlen 24 órás hatású vény nélkül kapható tapasz
Flectorin

A Flectorin tapasz vény nélkül kapható gyógyszer.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!